A közép-európai bronzkor az i. e. 3. évezred közepétől az i. e. 8. század közepéig tartott. A bronzkor kezdete, egyrészt itt is, akárcsak Nyugat-Európában, a harang alakú edények kultúrája vagy rövidebben a harangedényes kultúra elterjedéséhez köthető. Másrészt a Duna-mentén balkáni hatásra is megjelent a bronzművesség a nagyrévi kultúrában. A Duna vonalát követő északnyugati és délkeleti eredetű hagyományok találkozásának szemléletes példáját mutatja a Békásmegyeren feltárt temetőrészlet. Poroszlai Ildikó szerint a szinte egész Európát behálózó kapcsolatrendszer hátterében valószínűleg a fémnyersanyagok iránti igény, azok kereskedelme és cseréje állott.
Fontosabb közép-európai bronzkori kultúrák:
Kora bronzkor
| Kultúra | Elterjedés | Fontosabb lelőhelyek |
|---|---|---|
| Vučedoli-Zóki kultúra | Balkán félsziget északi területei, Dél-Dunántúl, Magyar Alföld a Nyírségig | Vukovár (Valkóvár)-Vuĉedol, Somogyvár-Kupahalom, Zók-Várhegy, Makó |
| Somogyvár-Vinkovci kultúra | A vučedoli-kultúra területén, de északon a Fertő-tó vidékéig | Vinkovci |
| Nagyrévi kultúra | Közép-Duna-menti löszvidék, Tiszazug | Dunaföldvár-Kálvária, Bölcske, Baracs, Dunaújváros,Tószeg, Nagyrév-Zsidóhalom, Tiszaug, Kulcs, Vác |
| Harangedényes kultúra | Marokkó északi részétől Szicílián és a brit szigeteken át Lengyelországig és a Csepel-szigetig | Budapest környékén: (Albertfalva, Békásmegyer, Budakalász, Csepel-sziget,Szigetszentmiklós, Tököl) |
| Glina III. - Schneckenberg csoport | az Al-Duna és Olténia vidéke | |
| Gyula - Roşia csoport | Erdélyben a Kőrösök mentén | |
| Makó kultúra | ||
| Nyírség kultúra | ||
| Perjámosi kultúra | ||
| Aunjetitzi kultúra | Nebra (Németország) | |
| Gáta-Wieselburg kultúra | Gattendorf (Lajtakáta), Zsennye | |
| Ottományi kultúra | ||
| Hatvani kultúra | Hatvan-Strázsahegy, Verseg, Jászdózsa-Kápolnahalom,Vác-Csöröghegy, | |
| Kisapostagi kultúra | Kisapostag, Vörs-Tótok dombja |
Középső bronzkor
| Kultúra | Fontosabb lelőhelyek |
|---|---|
| Litzen-kerámia | |
| Mészbetétes edények kultúrája | Kaposvár, Mosonszentmiklós, Ménfőcsanak |
| Vatyai kultúra | |
| Gyulavarsándi kultúra | |
| Késő vattinai kultúra | |
| Füzesabonyi kultúra | |
| Hévmagyarádi kultúra | |
| Halomsíros kultúra | |
| Čaka kultúra | Čaka (Cseke) |
| Koszideri kultúra | |
| Szeremlei kultúra |
Késő bronzkor
| Kultúra | Fontosabb lelőhelyek |
|---|---|
| Lausitzi kultúra | |
| Urnamezős kultúra | Velem-Szentvid |
| Pilinyi kultúra | Piliny, Ópályi, Forró, Aranyos |
| Kijatycei kultúra | Gyermely |
| Csorva kultúra | Csorva |
| Gáva kultúra | Gávavencsellő |
Kárpát-medence
A bronzkor első ismert Kárpát-medencei kultúrája a harangedényes kultúra vándorló népe volt az i. e. 3. évezred közepétől. Ezután a mai Magyarország keleti részén, a Körös mellékfolyói mentén alakult ki a makói kultúra (Makó-Kosihy-Čaka-kultúra). Ezt a Kárpát-medence nyugati felében a Somogyvár-Vinkovci-kultúra, az Alföldön pedig az ottományi kultúra és a gyulavarsándi kultúra követte.
A középső bronzkor (i. e. 2. évezred első fele) legfontosabb Kárpát-medencei kultúrái: a Dunántúlon a zóki kultúra és az úgynevezett mészbetétes díszű edények kultúrája, az Alföldön a nagyrévi kultúra, hatvani kultúra, perjámosi kultúra, vatyai kultúra és a különlegesen szép edényeiről ismert szeremlei kultúra, valamint az erdélyi csomortáni kultúra és Wietenberg-kultúra. A Kárpát-medencei középső bronzkor végét (i. e. 15-14. század) koszideri periódusnak is nevezik Dunaújváros Kosziderpadlás lelőhelye után, ahol az úgynevezett koszideri kincseket találták.
A középső bronzkor alapjában békés korszak volt, így a Kárpát-medencében élő népek hosszabb egy helyben lakásra tudtak berendezkedni. Ezt az ásatásokon felszínre került többrétegű falvak, az úgynevezett tellek (a korábbi kultúrák romjainak egymás fölé rétegződésével keletkező dombok) bizonyítják. A tell-telepek középső bronzkori rétege arra mutat, hogy e településeken hosszú évszázadokon át minden törés nélkül folytatódott az élet. A nagy sírszámú temetőkben nem ritka, hogy több száz, sőt néha több mint 1000 sír is előkerül (például Budatétény). Mind a településtörténeti adatok (hosszú idejű egy helyben élésre utaló tell-települések), mind a nagy sírszámú temetők arra utalnak, hogy a korszakban igen jelentős demográfiai robbanás zajlott le: a népesség száma a korábbiakhoz képest megsokszorozódott. A Kárpát-medence népei jelentős kulturális kapcsolatokat tartottak fenn a mükénéi kultúra régióival, mint ahogy azt a jellegzetes mükénéi típusú fegyverek, ékszerek, bronzedények, valamint a kerámia díszítőmotívumai mutatják.
Források: Magyar régészet az ezredfordulón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése