Az első kőeszköz készítő emberek a Homo habilis (ügyes ember) fajhoz tartoztak. Ez a faj kb. 2 millió éve jelent meg - az Australopithecus nemzettségbe tartozó Australopithecus afarensis-hez és a Australopithecus africanus-hoz hasonlóan - szintén Kelet-Afrikában. Durván megmunkált kőeszközeit az Olduvai-szurdok ősi üledékrtéteigeiben találták meg. Ezt az eszközegyüttest olduvai iparnak is nevezik. Az olduvai ipar termékeiről megállapítható, hogy gondos ütésekkel sok szilánkot hasítottak le róluk. Ehhez nyilvánvalóan fejlettebb idegrendszer szükséges, mint amilyennel az emberszású majmok rendelkeznek.Noha a Homo habilis készített már eszközöket, azokat változatlan formában használta százezer .éveken keresztül. A Homo habilis nem hagyta el Afrikát. A habilinek egész idejük alatt azokat az ökológiai környezeteket használták ki amelyeket genetikai adottságaikkal hasznosítani lehetett. (Források: Chris Stringer és Peter Andrews: Az emberi evolúció világa. Alexandra. 2005. 136-139., Csányi Vilmos: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó. 2003. 99-103., Richard Leakey: Az emberiség eredete.Kulturtrade Kiadó. 1997. 138.)
2020. október 15., csütörtök
Australopithecus nemzetség
Több mint 4 millió éve Kelet-Afrikában az eberszabású majmokhoz nagyon hasonlító élőlények egy csoportja elkezdett két lábon járni. Annyira hasonlítottak az emberszabásúakhoz, hogy amikor korunkban megtalálták maradványaikat, az Australopithecus africanus azaz a déli ajom Afrikából tudományos nevet adták nekik Ugyanehhez a két lábon járó nemhez sorolhatók azok a lények, akiknek maradványait először Afarban, Afrikának az Arab-félszigettel szebeni területén találták meg. Ez a faj az Australopithecus afarensis, azaz a déli majom Afarból tudományos nevet kapta. E faj maradványait Kelet-Afrikában több helyen is megtalálták Afartól egészen Dél-Afrikáig. Az Australopithecus afarensis a két lábon járás mellett még fán lakó életmódot folytatott, eszközei a mai csimpánzokhoz hasonlóan romlandó anyagokból, például: fából, csontból lehettek; táplálékuk növények voltak. (Forrás: Chris Stringer és Peter Andrews: Az emberi evolúció világa. Alexandra. 2005. 117-118.)
A legrégebbinek tekinthető emberősök az Australopithecus ramidus, és az Australopithecus anamensis. Utóbbi faj 4,2-3,9 millió évvel ezelőtt élhetett. Mindkettő erdőlakó és valószínűleg növényevő volt. (Csányi Vilmos: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó. 2003. 92-93.)